2.fejezet~ Készülődés

*Jessica szemszöge*

Annyira örültem de nagyon aggódtam Jenna-ért mert már 20 perce fekszik a földön.
Jenna, Jenna-ébresztettem fel a földről. Már majd nem hoztam a vizes vödröt.
-Ébren vagyok csak nem tudom elhinni, hogy nyertem.
-Oké menjünk pakolni, mert nem akarom lekésni gépet.
Még azt hallottam, hogy azt  mondta, hogy rendben. Személy szerint nem szívesen késném le a gépet, mert annyira várom a fiúkkal a találkozást.

-Jenna hol vannak a bőröndök?-kérdeztem mert sehol sem találtam

-A helyén, nem igaz hogy nem látod!-mondta és jéé tényleg ott volt .

-Köszii!- válaszkénz már csak valami morgást hallottam. Elpakoltam mindent amit kellett, vagyis remélem, de azért mégegyszer megnézem.

-Jessica kész vagy már??- hallottam barátnőm ordibálását

-Mindjárt csak még átnézem…

-Hmmm, nem is rossz ötlet! Tutira valamit kihagytam.

Erre már nem válaszoltam.Áh már mrg is van mit hagytam volna itthon; a drágalátos telefontöltőm.

-Na én kész is lennék.-mondtam

-Várj!! Mindjárt én is kész vagyok.

-Okéé!

-Kész is lennék. Indulhatunk4

-Várj a koncertjegyeket nem kéne magunkkal vinnünk??-kérdeztem, mert szerintem nem raktuk el és azért megyünk hogy elhasználhassuk.

-Hát, jó lenne magunkal vinni, elvégre az nélkül nem jutunk sokra. De hova raktam le??

-Jenna Form! Mond, hogy nem hagytad el a jegyeket- ordibáltam

-Hát remélem nem- félénken beszélt (kész csoda) mert tudta, hogy most kiakadtam

-Tudtam, hogy nem kéne rád bíznom…, de mennyünk keressük meg- már kicsit lenyugodtam és a jegyek keresésére indultunk.

*Jenna szemszöge*

Tudtam,tudtam, tudtam, hogy elhagyom. De hova a fenébe rakhattam le?? ÁÁ ha tényleg elvesztettem Jes ki fok nyírni. Csak gondolkoznom kéne, nem lesz könnyű dolgom. Már vagy 10 perce keresem, de sehol.Vajon hova tudtam lerakni??Áhh már tudom, beleraktam a bőröndömbe a repjeggyekkel együtt….:D

-Jes! Jes! Jes!- ordibáltam le

-Megvannak a jegyek!

-Vííí! De hol volt??

-A bőröndömbe a repjegyek mellett.-erre már csak egy nevetést hallottam.- Na jolvan siessünk mert lekéssük a gépet :D

-Okéé!-már indultunk is le

Anyú!-ordítottam

-Igen kicsim??

-Kiviszel minket a reptérre?

-Persze.

-Akkor induljunk-mondtam, erre már válasz csak bólintás volt. Az út csendesen és lassan telt 1 óra alatt értünk oda, hát igen Budapest már csak ilyen, forgalmas.

-Na, jólvan kicsim, itt is volnánk

-Végree!

-Legyetek jók!

-Oké anya, szia- köszöntem el és adtunk egymásnak egy puszit

-Hello!- köszönt el barátnőm is, és már mentünk befelé

-Remélem nem késtük le a gépet miattad Jenna!

Nyugi még van 20 percünk.

Hát jolvan- mondta szinte már alig hallhatóan. Leadtuk a csomagjainkat majd vártunk…